Sport A legõsibb lovassportok egyike a vadászat. Kezdetben szarvas volt a préda, de az angolszász országokban ma már inkább a róka. A lovaspóló is régi sport. Feltételezések szerint 2000 évvel ezelõtt Perzsiából indult ki. Innen került Kínába, Mongóliába, Japánba, majd Indiába, ahol az angolok elõször találkoztak vele a 19. században. Népszerûsége azóta is növekszik szerte a világon. A játék komoly igényeket támaszt a lovakkal szemben, hiszen gyorsaságot, fordulékonyságot, állóképességet és bátorságot feltételez. Egyre növekszik a fogathajtás népszerûsége is. OLIMPIAI SPORTÁGAK Díjugratás A díjugratás gyökerei a vadászatban keresendõk. A 1868-as Dublin Show volt az elsõ alkalom, ahol vadászcélú lovak minõsítésére akadályt állítottak fel. 1881-ben ugyanitt megépítették az elsõ állandó ugrópályát és ezzel egy idõben megszületett a díjugratás is mint sport.   Díjlovaglás Ez a sport a 15. és a 18. századi királyi udvarokban divatos magasiskolából alakult ki. A lépéselemek eredetileg a harc közbeni mozgások tanítását célozták, késõbb ezek kombinációjával alkottak olyan gyakorlatsorokat, melyek bemutatása számot adott a ló állóképességérõl, akciókészségérõl, engedelmességérõl, egyben lovasa felkészültségérõl és rátermettségérõl is.   Military Ez a sportág is a hadseregbõl származik, a lovasságánál tesztelésre használt tereplovaglásból ered. Az elsõ háromnapos military versenyt Franciaországnan tartották a 20. század elején. Három részbõl állt: elõször egy díjlovagló gyakorlat, majd egy embert és lovat próbáló tereplovaglás, végül egy díjlovagló verseny következett. Military versenyeken elõször csak katonák indulhattak, és csak a második világháború idején nyitották meg a civileknek is. A military elõször 1912-ben szerepelt az olimpián.